A szélsőjobboldal megerősödése a 2009-es európai parlamenti választás óta nem vita-, hanem ténykérdés. A Jobbik Magyarországért Mozgalomra leadott több mint 427 ezer voks azt jelzi, hogy a párt a szélsőjobboldali szavazótábor többségének integrációján túl, más, a parlamenti pártokból kiábrándult, vagy az azoktól eleve elzárkózó választói rétegeket is sikeresen szólított meg. Mindez nem független sem a gazdasági válság hatásaitól, sem az évek óta kormányzati válságtól, sem a Fidesz azon politikai stratégiájától, amely több vonatkozásban elmosta a határokat a mérsékelt politizálás, illetve a radikalizmus között. A szélsőjobboldal megerősödése ugyanakkor nem egyszerűsíthető le ezekre a tényezőkre, annak ugyanis összetettebb társadalmi és politikai okai vannak. Az elmúlt három évben szélsőséges politikai válaszokra irányuló társadalmi kereslet találkozott a Jobbik által kínált politikával, és e két törekvés kölcsönösen erősítette egymást.